2021, október, 17
A- A A+

Turisztikai, kulturális értékek, adottságok

Mint fentebb taglaltuk, a Rábaköz, mint kistáj alapvetően mezőgazdasági bázisú, kevés ipari kapacitással, ugyanakkor számos kiaknázatlan turisztikai lehetőséggel bír - a ma is élő számos népi kismesterség, a rábaközi települési hagyományok, a Hanság mint kiemelkedő országos érték. Ez a turisztikai potenciál még inkább számottevő, ha a Rábaköz szomszédos területeit is figyelembe vesszük – például a Szigetköz, Fertő táj, Sopron környéke.
A lehetőségeink számba vétele után egyértelmű a következtetés: a Rábaköz fő kitörési lehetősége a turizmusban rejlik.
A Rábaközben a turizmus két jelentős ága vonatkozásában is rendkívül komoly adottságok mutathatóak ki. Mind az egészség turizmus, mind a szabadidő turizmus jelentős lehetőségekkel bír.
Az egészségturizmus kapcsán fontos kiemelni, hogy Európában – ezen belül hazánkban is – egyre nagyobb jelentőségre tesz szert. Egyre nagyobb igény mutatkozik a természetes, vagy természetes alapanyagú gyógymódok iránt. Egyrészt divat jelenség, másrészt a kutatások által alátámasztott realitás.
A Rábaköz termálvíz bázisa mind területi, mind minőségi értelemben kiemelkedő. A 20-as, valamint a 70-es években végzett próbafúrások eredményeként megállapítható, hogy szinte mindegyik település környezetében kiváló – nem egy esetben kiemelkedő gyógy tartalmú – termálvíz található.
Sajnálatosan jelenleg csak két termálfürdő üzemel a kistájon (Csorna, Kapuvár), és ezek kapacitása, kialakítása sem jelentős. Ugyanakkor mindkét víz vonatkozásában kiemelendő, hogy rendkívül jelentős gyógyászati értékkel bír.
A kapuvári szénsav kezeléses eljárás az érbetegségek gyógyítása körében bír kiemelkedő eredménnyel.
Ezen adottságok kihasználtságának intenzitása jelenleg alacsony, ugyanakkor kellő marketinggel, és infrastruktúra-fejlesztéssel a térség vonzerejét jelentősen tudja növelni.
A gyógy-turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása annál is inkább kiemelt jelentőségű, mivel a turizmusnak, mint iparnak a térségi motorjává válva az egyéb turisztikai potenciált is növeli – értve ez alatt a szálláshely szám bővülését, programok látogatottságát, helyi infrastruktúra igénybevételét.
A szórakoztató turizmus területén is számos lehetőség van jelen a Rábaközben.
Ha már a gyógy-turizmusnál szóba hoztuk, itt is meg kell említeni a termálvíz adta lehetőségeket. Napjaink egyik jellemző rekreációs programja a „wellness hétvége”. Ezen igények kiszolgálásához ideális a termálvíz bázisra épülő, színvonalas, szálláshellyel egybekapcsolt turisztikai szolgáltatás.
A horgászturizmus kielégítésére is számos lehetőséget nyújt a Rábaköz. A jelentősebbek mellett (Hövej, Beled, Szárföld) számos tó fogadja a horgász vendégeket.
A tájegység települései rendkívül változatos népi hagyományokkal rendelkeznek, melyek az önképző körökön keresztül magas színvonalon maradtak fenn.
Talán a legjelentősebb – és legjellemzőbb – a néptánc-hagyomány, mely több rábaközi település tekintetében is országos elismertséggel bír.
A népi mesterségek közül a fafaragás, kékfestés, perecverés, fazekasság és kerámia művészet, a höveji csipke, sásfonás – gyékény szövés hagyományai emelhetőek ki. A rendszerbe foglalt turizmus szempontjából rendkívül kedvező, hogy ezen népi hagyományok valamelyike mindegyik rábaközi településen megtalálhatóak.
Épített örökségünk emlékeinek száma is alkalmas az ide látogatók kulturális igényeinek kielégítésére.
Egyedi épített örökségek:
Premontrei rendház – Csorna, Kapuvár belvárosa, rábasebesi és mihályi kastély, árpási Árpád-kori templom, Bogyoszló, Szilsárkány népi építészeti emlékei (kúriák).

A települések 90%-ában működnek kiállítóhelyek, helytörténeti gyűjtemények.

Vallási emlékekben is bővelkedik a térség. Mindegyik településen található védett vallási érték (szobrok, templomok, kálváriák). Osli és Szany települések országos hírű zarándokhelyek. A Csornán található Premontrei Apátság a XI. században települt le a Rábaközben. A „Fekete Madonna” című festmény a rendházat országos jelentőségű zarándokhellyé tette. Ugyanakkor az atyák jelentős mértékben kiveszik részüket a helyi turizmus formálásból. Épületük, programjaik látogatottsága évről-évre nő.

Az aktív turizmusban rejlő lehetőségek alapjai is megtalálhatóak a kistájon, ugyanakkor, talán itt található a legnagyobb lemaradás.
A vízi turizmus lehetősége helyi adottság a Rába, Rábca tekintetében. Ugyanígy a Hanság is bővelkedik látnivalókban. Sajnos jelenleg a túrázáshoz, természetjáráshoz kötődő infrastruktúra gyakorlatilag kiépítetlen.

Kapuváron az év folyamán számos rendezvény várja a látogatókat (Gazdanapok, Rábaköz Rally, Hany Istók Fesztivál, Böllérmáj Fesztivál).

Végezetül említjük meg a falusi turizmust. Jelenleg ezen turisztikai szegmens jelentőségei is dinamikusan nő. Befelé és kifelé is komplex szolgáltatás-fajta. Jelenti egyrészt a szálláshely biztosítást, mely közvetlenül a kis településekhez tud kötődni, viszonylag kevés szoba számmal rendelkező szálláshelyek kialakításával, ugyanakkor a közvetlen környezet alkalmas a hagyományos vidéki élet bemutatására – pl. mini gazdaság működtetése a szálláshelyen, valamint a települési hagyományok megismerése által oly módon, hogy a vendég „benne” él a megismerendő környezetben.
Kifelé is komplex, hiszen egy jól kiépült hálózat összeadódva jelentős szálláshely-kapacitást jelent a térségnek.

A komplexitás másik eleme a falusi gazdálkodás visszahonosításának lehetősége a bemutató gazdaságok létrehozásával. A terület azért is kiemelendő, mivel a kormányzata – az Unió szándékaival összhangban – fejleszteni kívánja a falusi mini gazdálkodást, és az ehhez kapcsolódó falusi turizmust.