2021, október, 17
A- A A+

Gazdasági élet

Annak ellenére, hogy a kistáj az ország egyik legdinamikusabban fejlődő megyéjében található, a települések már viszonylag távol esnek a nagy innovációs központoktól.
A térség fő tengelyét a 85-ös út adja, emellett keletről a 86-os út is keresztezi, e két fő gerinchez azonban közvetlenül csak kevés település kapcsolódik. A két országos jelentőségű főút Csornán keresztezi egymást, így a város olyan tranzitjelleggel rendelkezik, ami alapot ad ahhoz, hogy a térség kapcsolódhasson a hazai és a nemzetközi közlekedési hálózatokhoz. A térség településeinek többsége azonban nem a két főút mentén fekszik, így sok község esetében az elszigeteltség jelensége figyelhető meg.
soproni és kópházi határátkelők felértékelődésével párhuzamosan a 85-ös út forgalmi terhelése olyan nagymértékben megnőtt, hogy az kikényszeríti a Győr-Csorna közti szakasz mielőbbi négysávossá bővítését, a településeket elkerülő szakaszok megépítését. Az építkezés folyamatban van és várhatóan 2015. év végére a csornai elkerülő, illetőleg a Csorna – Győr gyorsforgalmi szakasz elkészül.
Csornán áthaladó vasúti fővonal szintén jó összeköttetést biztosít a városnak, ám a településről leágazó három mellékvágány mindössze 10 községnek jelent közvetlen vasúti kapcsolatot. Jelentős erőfeszítések történtek a jelenlegi vasúti szakasz hosszú távú fenntartására.
Hanság javarészt kihasználatlan természeti kincse a tőzeg, melyből a legnagyobb készletek a Kapuvár-Csorna-Kóny-Jánossomorja-Vitnyéd ötszögben halmozódtak fel. Ipari módszerekkel ma sehol sem fejtik, annak ellenére, hogy kertészeti, talajjavítási, ipari, sőt gyógyászati segédeszközként is hasznosítható. A terület alatt vannak ugyan kiterjedt termálvíz bázisok, gyógyfürdőként azt azonban csak Csornán és Kapuváron hasznosítják.
A rendszerváltást követően a gazdaság szerkezetének átalakulása nem indult meg olyan dinamikusan, mint a megye több kistérségében, jelentős zöldmezős beruházás idáig nem valósult meg.
A területen a működő jogi személyiségű vállalkozások viszonylag alacsony száma a térség jellegéből (rurális) adódik. Nincs hagyománya az ipari és a kereskedelmi, illetve a feldolgozó vállalkozásoknak.
A működő jogi személyiség nélküli vállalkozás már jóval elterjedtebbek, mint a jogi személyiségűek. Ez a vállalkozási forma a mezőgazdaság területén vált különösen kedveltté.
A kilencvenes éveket összességében vizsgálva a regisztrált vállalkozások számának folyamatos növekedése figyelhető meg.
A térség foglalkoztatási szerkezetét vizsgálva látható, hogy mind a Rábaközön belülre, mind annak határain kívülre jelentős az ingázás. Az Ausztriába irányuló ingázás intenzitása egyedül Sopron környékén jelentősebb, ráadásul, fokozatosan nő a Burgenlandban munkát vállalók száma.
Tekintve, hogy a térség a jelentős ipari területek szomszédságában fekszik, rövid és középtávon önálló ipari bázis kialakulásával nem lehet számolni.