2021, október, 17
A- A A+

Földrajzi adottságok

 A Kisalföld egyik jellegzetes kistája a Rábaköz. Délen és keleten a Rába határolja, nyugaton a Répce, északon a két folyó hordalékkúpja választja el a Hanságtól.
A Rábaköz az Északnyugat-Magyaroroszágon elterülő hordalék alkotta Kisalföld középpontjában helyezkedik el.
A terület felszíni képződményei a medencéket közrefogó dombokon lösz, löszös homok, a medencében 0,5-5 m vastagságú iszapos agyag, homokos képződmények borítják a törmelékkúpot. A Hanság területén holocén tavi, mocsári agyag, tőzeg és kotu borítja a felszínt.
A Rábaköz ásványkincsei a Hanság területén, hajdani mocsarakból fejthető tőzeg és a Répcelak, Mihályi környékén felszínre hozott szén-dioxid.

A terület éghajlata nedves-kontinentális, ahol jelentős az Atlanti-óceán hatása: gyakori a borultság, kisebb a hőingás (18-20 °C), egyenletesebb a csapadék eloszlása, mint az ország többi területén. A nyár hűvösebb, a tél hideg. Az évi csapadékmennyiség 600-650 mm, kevesebb az aszály és az árvíz, mint az Alföldön.
A Rábaköz növényvilága a hosszú idő óta civilizált, mezőgazdasági művelés alá vont területek jellegzetességeit mutatja. A vidéket természetes állapotában eredetileg erdőség borította, a hajdani mocsári és tölgyes erdőket azonban régen kiirtották. A Rábaköz környékén a réti talaj, valamint erdős puszta volt a jellemző. A Duna és a Rába ártere, lápos területekkel, amelyet az ember erdőirtás és folyószabályzás révén műtájjá, kultúrtájjá alakított.

A Rábaköz természeti erőforrásai közül kiemelkedik a nagymennyiségű rétegvíz-készlet. A mezőségi talaj bőséges mezőgazdasági termelés számára teremt lehetőséget. A hordalékkúp kavicsa az építőanyagipar egyik fontos alapanyaga. Ásványkincsei a tőzeg és a szén-dioxid.